
Úgy érzem, az élet elromlott,
A vonat kisiklott,
Minden, mi szép volt, elpárolgott.
Most egy kicsit semmi sem elég jó,
Éhezem, s az első falat után forog a gyomrom,
Szomjazom, de pár kortytól már fuldoklok,
Rágyújtok, de úgy érzem, a füst megfojt,
Most egy kicsit remegek,
De mindjárt melegem lesz,
Aztán kiver a víz
Bennem a jég is csak tüzet szít,
Most egy kicsit minden fáj,
Most egy kicsit a napsütés is bánt
Most egy kicsit minden mindegy
Nem érdekel a holnap, sem a jelen
Most egy kicsit folynak könnyeim
Most egy kicsit áradnak szavaim
Most egy kicsit hiányzol,

Milyen megnyugtató volt két ölelő karod
Most egy kicsit még kínoz
Hogy már nem a te válladra borulok
S nem látom mosolyod,
Mely eltöröl minden gondot
Most egy kicsit még hagyom
Talán holnap már megunom
Most egy kicsit meghalok
Talán holnap feltámadok.
/2009.05.08 0811/


Ez nagyon szép volt.. De nagyon szomorú:(
köszönöm =) igen tudom, de nem baj, minél szomorúbb sorokat írok, annál kevesebb marad bennem 😛 így 4 év után mondjuk igazán elfogyhattak volna már.. xD